2011. szeptember 28., szerda

Almaszedő Kispőrgős

Említettem előző bejegyzésemben, hogy hétfőm almaszedésre utazott Kispőrgős az óvodával.
Mindenkit megnyugtatok kifizettem a részvételi díjat és nem hagyták az oviban a lányt!
Délután megérkeztem érte az oviba és Kispőrgős büszkén mutatta, hogy mennyi almát szedett. Tényleg nagyon sokat, tele volt a hátizsákja. Elmondta többször, hogy Ő fára is mászott ahhoz, hogy tele lehessen a zsákja és a nagy szerelme (Noel) is segített neki szedni. Nagyon büszke voltam, hogy ilyen ügyes, akrobata Lányom van. 
Elindultunk az uszodába, amikor érzékeltem, hogy annyira nehéz a táskája, hogy én is alig bírom el. Egy kicsit megijedtem és reménykedtem, hogy ezt a nehéz csomagot remélem nem Ő cipelte a buszhoz, mert az most nem igazán tenne jót a műtéte előtt. Beszélgettünk és kiderült, hogy de igen, Ő vitte.
 Szuper!
Na majd jól megmondom az Óvónéninek, hogy miért nem figyel a lányra, hiszen kértem hogy ne emelgessen és cipekedjen. Másnap reggel mondtam is, hogy lehetőleg ne forduljon elő hasonló eset, már csak két hét, addig figyeljen egy kicsit jobban rá!
Délután (kedd) hazaértünk után, Apával babáztak( Apa nagyon élvezte) Én meg közben főztem a vacsorát és beszélgettünk. Kértem Kispőrgőst, hogy amíg nem hozzák helyre a pocakját, addig minden nehéz dolgot adjon oda az óvónéninek és ne Ő cipekedjen, emelgessen.
Válasz: "De Anya ezt nem adhattam oda? Nem lett lemérve!"


Szóval kiderült!
Ez volt a turpisság!
Hát ezért volt nekünk ennyi almánk, sokkal több mint bárki másnak! Nem lett lemérve!
Megkérdeztem "És az óvónéni tudott róla? Nem.
Kérdem Én: Erre mit lehet mondani? mert Én csak elfordulva kuncogtam magamban és azt gondoltam, hogy ennek a lánynak biztos semmi baja nem lesz az életben, megállja majd a helyét!
Lefektetés után az Urammal együtt hangosan kacagtunk a dolgon. és Én még az óvónénit is megfenyítettem!

2011. szeptember 26., hétfő

Hétfő

Mondtam már, hogy nem igazán szeretem a hétfőket? A hétfő borzalmas. Tetejébe még meg is fáztam és úgy érzem mintha fél kapacitással működne a tüdőm.
Kispörgős ugyanis csütörtök óta náthás. A pénteki napon megígértük neki, hogy velem aludhat (beteg gyermeknek az Anyja mellett a helye). Az éjjeli köhécselésnél viszont nem tette a szája elé a kezét, ( nem tudom miért, hányszor mondtam pedig) így Én is kaptam belőle egy pár trüsszentést.
Meg is lett a következménye. Vasárnap reggel már félkomásan keltem fel, még aludtam a reggelinél. Teát kívántam mézes piritóssal, ami kellemes ébresztő volt. A vasárnapi napra kirándulás volt betervezve, amihez egyáltalán nem volt kedvem, inkább begubózva az ágyban fekve egész napos tévézéshez lett volna kedvem.
De az ígéret, az ígéret, be kell tartani. Betartottam. Termoszba hársfatea, 2 szendvics (Apának, Kispörgősnek), papírzsebkendő és réteges öltözködéssel indulásra készen.
Fogaskerekű, séta, az elmaradhatatlan rétesezés, játszótér, séta (szalonnasütést megúsztam) és zárásképpen egy kis libegés lefelé. Libegő közepén Kispörgős rámszólt: "Anya most maradj csenben (mintha előtte annyit beszéltem volna)........ relaxálok." Honnan ismeri ezeket a szavakat? Imádom!
Visszatérve a hétfőre, reggel becsukott szemmel próbáltam kitapogatni a ruhákat és Kispörgősnek is kikészíteni az almaszedéshez szükséges szerelést. Végre Ő is felkelt többszöri noszogatás és simogatás után. Az öltözés közbeni folyamatos kérdéseire nem bírok válaszolni. Ki sem látok a hajam alól. Elindulunk. Otthon marad egy pár dolog (óra, kulcs...), visszamegyünk. Reggeli fésülködés már a trolimegállóban.
Az óvodában szülők, nagyszülők serege ücsörgött a kispadon (várták az indulást). Közben a gyerekek egyik része visított, a másik nem találta a hátizsákját, a harmadiknak pisilnie kellett..stb. Kispörgős gyorsan lepakolt és beszökött a csoportjába a nagy zsivaly elöl egy búcsúpuszival. A nagy felfordulás, a nátha és a fejfájás miatt elfelejtettem befizetni az almaszedés részvételi díját. A sarokról felhívtam az óvonénit, hogy ne hagyják ezért az óvodában Kispörgőst, délután beviszem, addig előlegezze meg az összeget. Ezek után a trolibusz az orrom előtt elment, majd a metro, majd a villamos, ezért be sem értem időben a csodálatos munkahelyemre. És még nincs vége a napnak! Mi kell még?
Ma még megyünk úszni is. Remélem addigra minden szép és jó lesz. Én meggyógyulok, Kispörgős megnyugszik, a tömegközlekedéssel időben eljutunk mindenhova és a világban mindenhol béke honol.

2011. szeptember 23., péntek

Rossz hír!

Sajnos egy rossz hírrel kell jelentkezem.
Tegnap este Kispörgős úszóedzése után egy dudor látszódott a pocakja alsó, jobb részén. Olyan koktélvirsli forma. Borzasztóan megijedtem (természetesen csak belülről, nehogy észrevegye) és miközben Ő elment pisikálni Én felhívtam a gyermekorvosunkat. Nyugtatott, hogy ne ijedezzek több oka is lehet, de holnap reggel 8ra vár a rendelőben és megnézi. Mondtam magamban oké, addig csak kibírom. Ezidő alatt Kispörgős visszatért és meglepetten tapasztaltam, hogy teljesen elmúlt a dudorkája. A wczés segített rajta? Mi lehet ez? Hazatérvén a zuhanyzás közben megint észleltem, de most már feleakkora volt. Megkértem, hogy pisikáljon, de most nem tünt el tőle. Teljesen összezavarodtam. Mi lehet ez?
Reggel 3/48ra ott voltunk az orvosnál, elsőként. Vizsgálta állva, vizsgálta fekve.
Eredmény: puhábbnak érzi azon az oldalon a hasfalát. Menjünk el a gyermeksebészetre, ahol vizsgálat és lehetséges egy ultrahang. Madarász utcai klinika? - ott nem jártunk még, ezért oda nem. Bethesda? (ügyeletes) - mivel ügyeletes, ezért órákat kell majd várni, így oda sem. I.Gyermekklinika? (Bókay utca) - tökéletes, oda jártunk gaszrtoenterológiára, nagyon kedvesek, oda megyünk. MOST!
Bejelentkeztünk, sokan voltak, vártunk 15 percet és hívattak. Dr. Vörös Péter Balázs, aki hivatott bennünket. Kórtörténet elmesélése, jót mosolygott a "koktélvirslis" megállapításról, majd lefektette Kispörgőst. Kb. egy-két hónapja nagyon szemérmes lett, még otthon sem hajlandó pucérra vetkőzni fürdés előtt, fürdőruha fel/levételkor is törülközővel kell eltakarni ( megj.: ez nem is baj, mert vannak nagyfiúk is az öltözőben). Már odaúton mondta, hogy Ő bizony nem veszi le a bugyiját. Mondtam, hogy nem is kell csak egy kicsit le kell tolni, de a határon megállunk.
Sajnos ezt nem tudtuk tartani, mert doktorbácsi ott is megnézte. Hősiesen tűrte Kispörgős a vizsgálatot fekve, majd állva is. Állva erőlködnie kellett és akkor! Akkor lehetett újra látni a dudort.
Eredmény: lágyéksérv.
Műtét.
Az egyetlen út a műtéti beavatkozás.
Altatás.
Ki vagyok!
Miért?
Nincs más lehetőség?
Nincs, rosszabb lesz.
Rutinműtét.
Akkor is műtét! ha rutin, ha nem!
Megvágják, varrják, kötözik, altatják 25 percig.
Nem sok, de tuti nem bírom ki.
Időpont: október 6., de 11-én lesz a születésnapja, így kértem, hogy azt várjuk meg. Ne kelljen otthon feküdnie. Végleges időpont: október 13. csütörtök.

Vége a nyaralásoknak

Elkezdődött az utolsó év az óvodában. Visszatért a régi Óvónénink is, melynek félig örülünk, félig nem, de választási lehetőségünk úgy sincs, így elfogadjuk.
Hétfőtől elindult az úszótanfolyam is, melyet a két hetes úszótáborozás után remegve vártunk mikor mehetünk megint.
Túl vagyunk egy esküvőn minden értelemben: készülődés, személyreszabott ajándék kitalálása, utazás....stb.
Kezdődik a készülődés az iskolára, otthon is. Az íróasztalunk megvan. jelenleg játékokkal van felszerelve ( Barbies pénztárgép, fagyikészítő gyurmához, szinezők sokasága). Néha-néha odaülünk egy kicsit tanulgatni, de nem visszük túlzásba. Nem szeretném, ha már most kötött időbeosztásban ülne oda és készülne. Szépen lassan, azokkal amikkel Kispőrgős szeretne, akkor amikor szeretne, nem erőltetek semmit.
Egy héttel ezelőtt az óvodában vasalható gyöngyöket rakosgattak különböző formákra. Nekünk is van otthon 2 éve. Egyáltalán nem érdekelte, ezidáig.
Elvittük az úszásra, hogy megcsodálhassa az összes jelenlegi és volt oktatónk a munkáját. Mind az négy oktatónak ( Kori, Kriszta néni, András, Vicces Zoli bácsi) megígérte a következő órára készít nekik is. Mivel 2 naponta járunk, így egyetlen délután állt a rendelkezésére, hogy elkészítse az alkotásokat. Büszke vagyok! Megcsinálta! 2 órán keresztül görnyedt fölötte este, a meséről is lemondott aznap este ( megj.: csak a tvs meséről, anyamese nem maradhat el, SOHA). Reggel kipattant az ágyából, mert András bácsié még nem volt teljesen befejezve. BEFEJEZTE! Korán reggel. Amikor alig tudom kirángatni az ágyból minden reggel. Most felkelt amikor az órám csörgött.
Akkor, abban a pillanatban nem is fogtam fel milyen dolgot vitt véghez.
Tavalyi évben az óvónéni arra hívta fel a figyelmünket, hogy gondja lesz az iskolában, mert semmit nem fejez be, nem ül végig egy társasjátékot sem, összevissza játszik, ide-oda rohangál rajzolás közben is. A koncentrációképességével gondok lesznek? Egymásra néztünk az Urammal és tudtuk, hogy ez változni fog, most nem csinálunk semmit, éljen úgy mint ahogy egy Kispörgősnek kell. Azt hiszem nekünk lett igazunk és nagyon Boldog vagyok!