2012. április 20., péntek

BVSC

Még 2 hét és pont egy éve járunk viszonylag rendszeresen a BVSC uszodába úszó edzésre.
András bácsinál kezdtünk, aki Kispőrgőst megtanította siklani a víz tetején.
1,5 hónap múlva átkerültünk Kriszti nénihez, de jött a nyár, így csak augusztusban találkoztunk a két hetes úszótáborban az oktatókkal. Újra szeptember, majd műtét, majd december, szóval elmaradt a rendszeresség.
Januárban "újra"kezdtük és 2 hónap múlva felkerült a következő csoportba, Zoli bácsihoz. Itt már a mellúszást is tanulják, nagyon vicces. Igazi Kisbéka :-D.

El kell árulnom, hogy Kispőrgős nem tud csendben lenni, soha, de tényleg soha. Még álmában is beszél minden éjjel. Az edzésen ugyanez. 3-4 kartempó, kötélbe kapaszkodás és jön a csiripelés "Zoli bácsi! Tudod mi volt ma az oviban? Kiugrottam a fészekhintából menet közben. vagy Zoli bácsi! Ma voltam iskolába beiratkozni." és további hasonló napi szösszenetek, melyeket mindenképpen meg kell osztani az edzés tartó oktatóval, abban a 45 percben amíg tart az edzés.
A hét végén, pontosan 2012.április 14-én szombaton 11:00kor életünk (illetve Kispőrgős élete) első úszóversenyén a "Nyuszi Kupán" vettünk részt. Versenyszámunk: 2 hossz hátúszás, összesen 9 pályán.
Nem fűztem az eredmény eléréséhez nagy reményeket, még azt is elképzeltem ahogy megáll a közepén és visszaordít Zoli bácsinak, hogy most a falig kell úszni Zoli bácsi és vissza is kell jönni???
Fel voltam készülve mindenre. Azt mondtam, hogy mindegy hányadik, megáll-e vagy sem ,akkor is pezsgőt bontunk!
Meg is beszéltük az egyik anyukával, hogy Dorka lánya gyümisalival, Réka lánya muffinnal, mi meg meggyes piskótával ünnepeljük meg a lányok részvételét. Készültünk. Már rég nem a versenyre, hanem az egész bulira, amit kerítettünk a verseny köré.
Érkezés, találkozó, ajándékosztás, sorakozás, várakozás, izgulás és a várva várt versenyszám.

Találjátok ki hányadik lett?

ELSŐ helyezett

Bemászott a vízbe, figyelt, koncentrált, elstartolt, szépen nyugodtan, de határozottan siklott a vízen. Elúszott a falig, megfordult és ugyanígy vissza. Csodálatos volt. Tényleg szuper volt látni, hogy ha kell akkor mindent belead és véghez viszi azt amit kitűzött maga elé.
Imádom!!! 

2012. április 13., péntek

Iskolaválasztás

A 2012-es év szeptemberében mi is az iskolások csapatába fogunk tartozni.
Eddig nem izgultam egyáltalán, meg volt a kiválasztott iskola, a kiválasztott tagozat, Kispőrgős is kiválasztotta a tanárnénit és kész, nincs vita.
Na de most, mikor már minden erről szól, az óvodában, a szülők között és itt van a nyakunkon a nyílt napok időpontjai, a papírok beadása, a felvételik dátumai. Most már élesbe megy minden!
Az iskola kiválasztásánál figyelembe vettük/vesszük a következőket:
- mindenképpen zenei irányba próbáljuk terelgetni, melynek szerencsére nagyon örül Kispőrgős. Ő kategórikusan kijelentette, hogy első évben a szolfézzsel nem lesz gond, másodiktól zongora és felső tagozatra már szakosodik valamelyik hangszerre (pl.basszusgitárra). :-))))) Elég sokszor megkérdeztük tőle, hogy mit szeretne és Ő mindig ezt mondta, nem ingott meg egyetlenegyszer sem. Hát akkor tehetünk ellene bármit is? Kérdem Én? Így hát "nagy duzzogva" elfogadtuk a döntését. Tehát ének-zenei iskolát nézegetünk.
- a következő szempont az, hogy viszonylag közel legyen a kiszemelt intézmény. Ne legyen főút közelében, ne kelljen hatalmas kereszteződéseken- aluljárókon átvergődni.
- az iskola épületét, hangulatát és nem utolsó szempontként az odajáró gyermekek összetétele és viselkedése is fontos számunkra. Figyeltünk arra, hogy a tanterembe nagy ablakok legyenek (világos terem), hogy a gyerekek hangulata milyen a szünetben, hogy a felső tagozatosok viselkedése mennyire "világias" (pl.: ne legyenek alulöltözöttek a lányok többsége, ne a mobiltelefonjukon lógjanak, stb...)
- a tanárról, pedig úgy gondoltuk Kispőrgősnek kell döntenie, hiszen Ő fog vele nap, mint nap találkozni. (sikerült az ének-zene osztály tanárnénijét kiválasztani nem kis örömömre)
Nekünk ezek voltak a legfontosabb szempontok, valaki egyet ért vele, valaki nem.
Sajnos az óvodában az egyik óvónénit félreismertük. Első pár találkozásnál nagyon kedves, aranyos volt, majd mintha 180 fokos fordulatot vett volna, Kispőrgőst nem szereti az elejétől fogva, így most az iskolánál ezt a tapasztalatunkat is bevetettük, tehát nem a legnyájasabb tanárnéni bűvölt el minket.
Majd meglátjuk, eddig csak jókat hallottam róla.

Eljött a meghallgatás ideje: 2012. március 26. 9 óra.
Felkészültünk a következőkből: 1 dal, ritmus, beszélgetés.
Megérkeztünk, bejelentkeztünk, Kispőrgőssel beszélgetett az Igazgatónő, majd a kórusvezető Rita néni megkérte, hogy énekeljen. Rázendített az "Erdő, erdő, erdő, Marosszéki kerekerdő" c. népdal 2 versszakára (3 hétig reggeltől-estéig, estétől-reggelig ezt hallgattuk).Teljes csendben végighallgatták, majd nagyon megtapsolták, megdicsérték, megkérdezték, hogy ezt meg ki tanította meg neki ilyen szépen. Kispőrgős mindkettőnkre büszkén rámutatott. Megható volt :-).
Rita néni a következőkben ritmusokat tapsolt, melyet vissza kellett ismételnie. Egy apró hibától eltekintve sikerült ez is.
Átmentünk a három induló osztály tanáraihoz, ahol Kispőrgős leült Nóri nénihez (ének-zene tagozat). Elé tett egy képet amiről beszélnie kellett. na ezzel aztán semmi gond nem volt, folyt a szó belőle, választékosan (meg is jegyezték), volt értelme a sok mesének :-).
Elbúcsúztunk, egy hét múlva érdeklődhetünk, ugyanis nem vagyunk körzetesek, így kérdéses hogy beleférünk-e a létszámba.

Eltelt a hét. Mindenki beszélt mindent, én már szép lassan begolyóztam. Hétfő fél 9 telefon, és megkaptam a legszebb hírt: FELVETTÉK, abba az osztályba amibe jelentkeztünk, megdicsértek, hogy a kérvényünket (körzeten kívül ez a módi) is már beadtuk, így semmi dolgunk nincs a beiratkozásig.

Ő a miénk!!
Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium (látjátok milyen szép nagy ablakai vannak :-))